Каталог
A történelem folyamán az egyház álláspontja szerint Szűz Mária többször is megjelent a híveknek, hogy az emberiség számára fontos üzeneteket adjon át, és imádkozásra szólítson fel – főként sorsdöntő időkben.
Bálint Gábor, a kivételes nyelvtehetség, már gyermekkorában több nyelvet elsajátított, és később keleti utazásain gyűjtött nyelvi anyagaival vált ismertté. Bár a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem oktatójaként tanított arab, török és mongol nyelveket, karrierjét nehéz természetének és elavult nézeteinek köszönhetően a tudományos közösség gyorsan megtörte.
Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek valamikor a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben.
A knósszoszi palotában egy üvöltés visszhangzott. A krétaiak, akik ehhez ugyanúgy hozzá voltak szokva, mint a földrengésekhez, nem figyeltek fel rá különösebben. A katasztrófa a „nagy hajózók” hanyatlását hozta, és megsemmisült a civilizáció, amely naggyá tette az ókori Hellászt már a görögök előtt is.
1914 karácsonyán a nyugati fronton a háborúk történetének egyik legszürreálisabb jelenetsora játszódott le. A katonák, akik néhány órával korábban még azon törték a fejüket, hogyan lehetne kiiktatni a szemben álló fél hadseregének katonáit, 1914. december 25-én egy rövid időre felhagytak az ellenségeskedéssel, és barátkozni kezdtek egymással.
Az advent immár legalább másfél évezrede a karácsonyi készülődés időszaka a keresztény kultúrkörben. Különösen népszerűek voltak ezek a hetek a középkorban, hiszen a lakomák és ünnepségek iránt lelkesedő emberek ezúttal valóban szabadon hódolhattak a szórakozásnak.
A világ legismertebb karácsonyi dala, a Csendes éj immáron 206 éves: 1818 szentestéjének napján komponálták, és még aznap be is mutatták az osztrák Oberndorfban, valószínűleg az éjféli misét követően.
„Kaposztat töltve. Köver tehen hust vagy diszno hust vagdalj öszve, feöt tyukmonyat, vörös hagymat közibe, borsold megh safranyozd megh gömbölygesd öszve takard kaposzta levelbe mint egy-egy dio akkorak legyenek ragd az fazikba szalonnatis tegy az fazik fenekire (...) ismét borsold saffranyozd megh igen io.”
Nagy jelentőségű művészeti esemény bolygatta fel 1483. május 28-án a firenzei polgárok életét. Flandriából a tengeren keresztül megérkezett Hugo van der Goes Jézus születését ábrázoló impozáns méretű szárnyas oltára.
Jézus Krisztus pontos születésének ideje régóta foglalkoztatja a kutatók fantáziáját. Ennek az egyik fontos, de nem kizárólagos oka, hogy az időszámításunk alapját a mai napig ez a dátum határozza meg, míg a keresztény kultúrkör számára ez az egyik legjelentősebb ünnep.